Hálózati segédeszközök régi
nyomtatványok feldolgozásához
1. mi a régi könyv?
az a könyv, amit a kõnyvnyomtatás kezdeteitõl a a nagyüzemi könyvelõállitás,
és -terjesztés megindulásáig készítettek (kézi nyomtatású könyv)
idõhatárok kijelõlésének szempontjai:
- az adott ország nagyüzemi könyvtermelésének megindulása
- egyes gyûjtemények
- nagysága
- összetétele
- használata
SzTE:
- hungaricum 1850-ig
- külföldi könyv 1700-ig (helyhiány miatt)
2. miben különbözik ez a modern könyvektõl?
a/ külsejében:
- õsnyomtatvány (l5.sz.): kódexhez hasonló:
- antiqua: humanista, klasszicizáló betûtípust használ (Erasmus,
LutherMelanchthon,
1563, WittenbergSzent
Ágoston, 1588)
- barokk: terjengõs cimlapok, hosszas ajánlások, változatos betútipusok
(Penzinger,
Concordantia, Aldrovandi)
- reformkor: ismét egyszerûsödõ küllem (numizmatika,
geometriakönyv)
b/ elõállitásának módjában
kezdeti idõszak: a nyomdász, a kiadó, és a terjesztõ személyének összefonódása
c/ egyediségében
az egyes mûvek különbözõ kiadásaiból gyakran csak nagyon kevés, vagy egy-egy
példányt ismerünk (Misztóthfalusi
Kis Miklós: Szakácskönyv)
d/ "habent sua fata libelli"
- tulajdonosok: Dernschwam,
ferences
- köttetés
- gerinc (ferences)
- bejegyzések,
perek, eltûnések, felbukkanások) ami sok esetben a könyvbõl is kiolvasható,
ez értékes mûvelõdéstörténeti adalék szellemi áramlatok recepciótörténete
szempontjából (ez már a könyvfeldolgozás a könyvtáron túlmutató tartalmi
szintjéhez vezet át)
3. régi nyomtatványok feldolgozása: - mindig annak megfelõ mélységben, amilyen
célt szolgál
a/ formailag : cimleirás
b/ tartalmilag: tartalom, olvasottság, elterjedettség, ismertség, tulajdoni
bejegyzések, tartami megjegyzések, könyvtár-, és recepciótörténet
a/ címleirás
két, egymással ellentétes szempont érvényesítésével:
- nagy adatbázisokban való kezelés lehetõsége - a mû, modern könyvekkel azonos
szempontokból tõrténõ feltárása
- a példányra vonatkozó egyedi jellemzõk feltûntetése (nyomdász, fingerprint,
possessorok, kiadásra vonatkozó egyedi adatok - eltérõ cimlap stb -, a kötet
hiányosságai)
MARC-formátum:
- 1975: ISBD/A - régi könyvek és dokumentumok leirásának szabványa - célja,
hogy a fenti két szempont közötti ellentétet feloldja
- használata: elõzetes megegyezés alapján (szempontok: gyûjtemény nagysága,
használati szokások, kapcsolódások más adatbázisokhoz stb.) meghatározott
módon (ld. Corvina-szabvány)
b/ tartalmi feldolgozás
- a könyvek tartalma által tükrözött szellemi áramlatok, kiadás-,
könyv,- nyomdászattörténet (történelem,
tudomány-, mûvelõdéstörténet)
- a kötetek elterjedésének, használatának kutatása
- a könyvek meglétének kutatása
- a tartalom visszatükrözõdése a használó munkáiban (marginalia, be-, ill.
feljegyzések, levelek, saját mûvek) I.
- kiállítások
4. hálózati segédeszközök a feltáráshoz
a. milyen adatokra lehet szükségünk?
- mûvek azonosítása
- szerzõ kiléte - szerzõi névalak
- mû azonosítása - cím, szöveg
- régi könyveket tartalmazó OPAC-ok, lexikonok
- kiadás azonosítása - kiadó, város, évszám, egy kiadáson belüli
variánsok
- korszakkal kapcsolatos információk - irodalom, nyelv, történelem,
kortárs szerzõk, könyvkiadás
- terminusok meghatározása:
- idegen nyelvû szöveg megértése (szótárak)
- kiadással, városnevekkel, könyvkiadással, mûfajokkal kapcsolatos kifejezések
megértése, feloldása
b.hogyan találjuk meg ezeket az adatokat?
keresõrendszerek:
- fulltext-keresõk
- az indexelt oldalak kb. 30-40%án keresnek
- "hivatkozatlan" oldalak elõtt megakadnak
- sok a redundancia a HTML-lapok kulcsszó-hiánya miatt
- adatbázisokban nem keresnek
- konkrét kérdések, kifejezések esetén érdemes használni õket
- szakrendi keresõk
- kézzel készült "tárgyszókatalógusok"
- a webfelület kb. 5-6%-át figyelik
- elsõsorban a kiindulópontokat lehet megtalálni (portálok)
- témára keresve hasznosak
- linkgyûjtemények
- egy-egy tudományághoz, témához összegyûjtött
linkek
